Akkor jöjjön a varázspálca, 3. rész, Kerekes Zoltán, ügyvezető igazgatónk előadása, BrókerExpo2022
Az első két rész eszmefuttatását továbbgondolva megpróbáltam gyorsan összeszedni, hogy mik azok a tevékenységek, vagy mik azok a dolgok, amire nektek költenetek kellene. Azt gondolom, hogy a legtöbb cég nem tud erre költeni, egyszerűen azért, mert eszébe sem jut, hogy kellene, másrészt, ha eszébe jutna, nem marad rá pénze.
Nagyjából öt perc alatt gyűjtöttem össze ezeket, és még egy oldalt tele tudtam volna írni velük, de azt gondoltam, hogy nem idegesítelek tovább ezekkel benneteket. Ezek azok a dolgok, amitől egy biztosításközvetítő cég versenyképes tud lenni, és nem azok teszik versenyképessé, amiket nem fizet meg.
Már régóta mondom nektek, hogy a magyar biztosításközvetítő piac kettészakadt: egyrészt vannak a profi szervezetek, akik valóban úgy működnek, mint egy cég, megvannak a megfelelő vezetőik, megvan a megfelelő tőkéjük, tudásuk, az adminisztrációs hátterük, minden ahhoz, hogy normálisan tudjanak működni.
És van egy másik kategória, amibe sokkal-sokkal többen tartoznak. Ezeket én önfoglalkoztatóknak hívom. Azok a cégek tartoznak ide, akiknek a vezetői valójában a legsikeresebb biztosításközvetítők a legnagyobb állománnyal rendelkeznek, és ezért vezetik ők a céget. Csak ilyenkor mindig fel szoktam tenni a kérdést, hogy oké, és kiviszi a menedzsmentjét ezeknek a cégeknek. Mitől lesz ez a cég versenyképes, hogyha éppen az ügyvezető azzal foglalkozik, hogy a saját portfólióját bővítse, vagy az ügyfeleit kiszolgálja?
És ha látjátok a képernyő tetején van egy nagy rózsaszín felhő, amibe én betettem az útkeresőket. Ide mind a két csoportból tartoznak emberek. Profi szervezetek és az önfoglalkoztatók is nagyrészt keresik azt, hogy mit kellene csinálni a jövőben, milyen hatások érik őket, és hogyan kellene nekik reagálniuk.
Az előadásom elején a bejátszásban egy nagyon bátor Atlantiszi elmondta, hogy nem kizárható annak a lehetősége, hogy mégiscsak süllyedünk. Tegyük fel, hogy ha igaz, akkor milyen lehetőségeink vannak?
Az első és talán a legkönnyebb lehetőség az, hogy passzivitásba vonulunk, nem csinálunk semmit, és rövidebb vagy hosszabb távon szépen majd elhalálozunk. A második, ennél már egy kicsit jobb dolog, amikor azt mondjuk, hogy elfogadjuk, hogy ez a helyzet, és hogy valamit csinálnunk kell. Túl sok mindent nem tudunk tenni, de mondjuk, hajlandóak vagyunk beolvadni egy nagyobb szervezetbe vagy egy ernyőcégbe, és legalább a túlélésünket biztosítani tudjuk. És van egy harmadik lehetőség: hogy alkalmazkodunk a változásokhoz és egy paradigmaváltáson keresztül a cégünket progresszív fejlődési irányba visszük.
Nem titok, hogy én azt gondolom, hogy a legutóbbi lenne a helyes út. Viszont Yoda mestertől tudjuk, hogy a sötét oldal nem erősebb, de könnyebben járható, ezért én azt gondolom, hogy a legtöbben a semmittevést fogják választani. Mindazonáltal nagyon remélem, hogy sokan lesznek olyanok, akik felmérik ezt a helyzetet, és velünk tartanak, akik azt mondják, hogy márpedig ők szeretnének életben maradni, és szeretnének a sikeres biztosításközvetítő cégek közé tartozni. Sokan gondolják azt, hogy a változás rossz dolog. Én azt gondolom, hogy ez nem így van. A változás egy alapvetően jó és szükséges dolog minden szervezetben és minden ember életében.
Milyen változások kellenek meglátásom szerint? Hozzuk a folytatást hamarosan!